Szép napot Mindenkinek! :)

Tudom, én is már ezer éve nem jelentkeztem, de kellett egy kis idő, mire újra visszatalálok a blogra egy olyan témával, amiről szívesen írok. Az utóbbi időben pedig a vizsgaidőszak kötött le, majd kellett egy kis pihenő, de most újra szorgalmi időszak, amivel együtt jár az, hogy van miről írnom, mert rengeteg impulzus ér, sokat gondolkodom, és úgy érzem, újra vannak olyan témák, érzések, gondolatok, amiket érdemes megosztanom Veletek.

Már korábban írtam arról, hogy van egy nagy célom az idei évre, amit egyelőre azért nem szeretnék elárulni, mert félek, hogy esetleg "pofára esek" vele, és nem szeretnék olyat leírni, amit nem gondolok komolyan, úgyhogy biztonságos megoldásként inkább csak a törekvéseimről írnék: RENDSZERESEN JÁROK FUTNI. Elhatároztam magam, és habár nem teszem ki a fotókat Instára a megtett kilométerekről, mostanában tényleg járok, és próbálom minden alkalommal legyőzni a "tegnapi önmagamat". Amivel viszont hadilábon állok az a kajálás előre eltervezése, ezen kéne változtatnom. 

Az egyetemmel kapcsolatban jelenleg próbálok pozitívan hozzáállni, lelkes vagyok egyelőre, habár állandóan úgy érzem, hogy lemaradásban vagyok, viszont elhatároztam, hogy minden sikerülni fog, amit erre a szemeszterre beterveztem, és ehhez igyekszem tartani magam!! Menni ekell, és kész. Sajnos mindig beleesek abba a hibába, hogy alábecsülöm magam, és ez most is így van. Úgy érzem folyton, mintha én lennék egyedül elveszve a sok feladat között, pedig mindenkinek éppúgy újak, mint nekem.

Jó hír viszont, hogy próbálok nemcsak a tanulásra fókuszálni: talán erről is írtam már (vagy csak akartam). Igyekszem minél több emberrel tartani a kapcsolatot, többször felhívni az otthoniakat, időt szakítani olyan dolgokra, amikre korábban kevesebbet szántam - de kifejezetten hasznos dolgokra. Olyan dolgokra, amik akár a pihenést, személyiségfejlesztést szolgálják. A blog folytatásával is szeretném ezt követni. Tudom, hogy mindig nagy terveim vannak, amik aztán valahogy nem úgy jönnek össze, mint ahogy azt szeretném, de most őszintén.. kinél nincs így? Ki az, akinek minden elsőre úgy alakul, ahogy szeretné?? 

Hétvégén Mohácsra megyek a busójárásra, ami egy teljesen új élmény lesz számomra, már nagyon várom! Szombat este pedig lejön Pécsre a pesti barátnőm, akivel "ezer év" után végre újra együtt bulizunk (múltkor nem igazán jött össze..). Remélem közben sikerül kicsit utolérnem magam a tanulással is.. Annyi mindent szeretnék.. Mindig ez van. De addig jó, amíg terveink vannak, nem igaz? Még akkor is, ha nem mindig úgy alakulnak, ahogy azt szeretnénk. 

Nem ez lett a világ legösszeszedettebb posztja, csak írtam, ami eszembe jutott, de én is úgy vagyok vele, mint Floo: ez most tényleg jól esett. Mint egy jó futás.. amikor már hosszú ideje nem voltál, és újra elmész, enyhén az arcodba fúj a szél, miközben hallgatod a kedvenc számodat, libabőrös leszel, a lábaidat olyan könnyen teszed egymás után, mint a tollpihét, és eszedbe jut, hogy fogalmad nincs, mi a fenéért hagytad abba egyetlen napra is?....

~ Noémi ~