December 6.-a vagyis Mikulás napja van. Nekem ez a dátum, azért is kicsit különlegesebb, mert a vőlegényemmel éppen pont 40. hónapja vagyunk együtt. Wííí. :) 

    Na, de térjünk a mai blog poszt témájára; a mikulásra. Amellett, hogy hangolódva az ünnepekre össze szedtem nektek pár darab karácsonyi "inspirálós" fotót, szeretnék kicsit belemenni abba, nálunk ezek a napok körülbelül 10 évvel ezelőtt, hogyan zajlottak. :)

 

Mivel már a tesóim idősebbek nálam és én is elmúltam már 21 éves a "Mikulás már nem jár hozzánk rendszeresen", mint mikor mondjuk 8-10 éves voltam. Pár hete éppen anyukámmal beszélgettem az esküvőmről, amiről igazán nem volt sok mindent beszélni, mert még a távoli jövőről van szó...

- Amióta leérettségiztél, azóta érzem, hogy öregszem! - mondja kicsit szomorkásan, mégis mosolyt erőltetve az szájára. Jót nevettem ezen, mert már tényleg régen volt az érettségi, de rajta egyáltalán nem látom az öregedés jeleit, talán abban, hogy a sok meló leszívja az életerejét és nem sok ideje van a pihenésre. 

 10 évesen már napokkal előtte tűkön ülve vártam a decembert, a dekorálást (bár ez most sincs másképp), főleg a Mikulást mert olyan jó volt belegondolni, hogy ebben a hónapban annyi mindent ünneplünk és mennyi mindent fogunk kapni. :P A csizmát már szerintem napokkal előtte ki akartam tenni az ablakba, de anyu mindig rám szólt, hogy "Akkor mégis mibe mész iskolába?" - mert bizony ezekben az években december elején már bőven leesett az első hó, iskola után azonnal felöltöztünk és kimentünk hóembert építeni, szánkózni. Jaj, de hiányzik!

December 5.-e estéjén pedig rohantam is kitenni a csizmámat, sőt mindenki csizmájáért én voltam felelős (nyilván az idősebb tesóimat, annyira már nem hozta ez lázba) lemostam őket, letettem a kertünkre néző ajtó elé és egész éjszaka azon gondolkoztam, vajon mikor fog jönni. Hallani fogom? Anyuval beszélni fog? Egyáltalán, hol jön be? - mindig ilyen kérdésekkel bombáztam a szüleimet, amikre valami frappáns válasz folyton érkezett. Ebben az időben is már évek óta küldtem leveleket, de nem csak a Télapónak, hanem a Jézuskának is. (Bár fura, hogy pár évvel ezelőtt megtaláltam ezt a levelet anyu szekrényében.... de miért nem vitte el a mikulás?:DDDD )

 

Decemer 6.-án reggel nem kellett ébreszteni. A bátyám és én rohantunk le a lépcsőn, ott várt egy hatalmas csomag a csizmába, ami talán nem is fért igazán bele, szinte kifolyt az egész. Sorban állva mindenkijét magaménak akartam tudni, de inkább elvettem a sajátomét megnéztem, mit rejt a piros csomagolás gyorsan a tesómékhoz szaladtam, vajon megkapom-e a benne bújkáló Kindertojást, mert Flóra nagyon szerette a Kindertojást a játékok miatt! Így hát reggel 6-kor mi sem természetesebb alkudoztunk a tesóimmal, mit adjuk egymásnak és mit kapjunk cserébe. Általában a mogyoró, mandarin, szaloncukor állandó szereplője volt a csomagunknak, de minden évben változott a felhozatal. Rengeteg más finomság közül válogathattunk. 

  A reggeli örömmámort az tudta tetézni még jobban, hogy alig vártam a nagyszüleim és nénéim érkezését, hiszen szerettem volna az "ő Mikulásuktól" is kapni valamit, így teljesen ki voltam elégítve, mikor 3-4 csokis csomag fetrengett aznap este ágyamon, amiből hosszú napokon keresztül alig vettem ki valamit (kivéve, ugye a kindert..), mert dísznek is jó volt látni mennyi mindenem van, mennyi mindennel elhalmozott a Mikulás! Aztán persze napokkal később a nagyobbik tesóim szinte felfaltak mindent, egyedül a bátyámmal tudtam továbbra is alkudozni. 

Amit viszont sosem ettünk meg a csokimikulás volt. Mindenki csomagjában volt egy-egy hatalmas díszes Mikulás csoki, amit az ablakban hagytunk egészen január elejéig. Miért? Rendes magyarázattal nem tudnék szolgálni, de ez a mai napig így van. Egy csoki mikulást sem tudok megenni, mert én folyton díszítésnek használom az ablakba. :P 

 

...Az eltelt évek alatt bár volt adventi naptárunk, édesanyám már csak dísznek teszi ki a lakás valamelyik zúgába, de jó látni, hogy még mindig kicsit gyerekek vagyunk, mert ha esetleg még is lapul benne egy-két finomság mindennap kivesszük belőle.:)