Szép napot mindenkinek! Rengeteg cikkötletem van, de egyet, a legelsőt kiválasztani nem volt könnyű. Végül egy egyszerűbb blogbejegyzésre esett a választásom, melynek témája nem más, mint a sport. Körülbelül egy éve kezdtem el futni kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de azóta is része az életemnek, és hiányzik, ha nem járok el rendszeresen. Talán ez furcsán hangzik, és én is így gondoltam korábban, de a futást lehet élvezni. A titka annyi, hogy kitartónak kell lenni az elején, mert olyankor még nincs meg a kellő fizikumunk, és sokkal inkább terelődik a figyelmünk arra, hogy alig kapunk levegőt, leszakad a lábunk, és abba akarjuk hagyni. A sport akkor kezdődik, ha már nem ezekre figyelsz, hanem arra gondolsz, hogy milyen jó érzéssel tölt el, mennyire könnyűnek és szabadnak érzed magad tőle. Persze mindig lesznek rosszabb napok, de ha elég kitartóak vagyunk az elején, később a gyengébb napjainkon is sokkal jobban érezzük magunkat.

Tudni kell, hogy jelenleg egyetemre járok és a barátommal egy albérletben lakunk egy panelben. Pár nappal ezelőtt tettem egy 5 kilóméteres futást a lakótelepen, és amikor végeztem az egyik szomszédunk feltett egy kérdést, ami nagyon elgondolkodtatott:

,,Miért fut az, aki ilyen vékony?"

Nem akarok általánosítani, de szerintem sok ember fejében a sport egész mást jelent, mint kellene. Miért kell egyből a fogyókúrával azonosítani? Miért van az, hogy sokan úgy gondolják, hogy a sport csak egy eszköz a fogyásra, és miért nem jut eszükbe, hogy valaki élvezetből, kedvtelésből, hobbiból, szintentartás miatt űz bármilyen sportot? Miért gondolják, hogy két kategória van a sportolóknál: aki versenyszerűen csinálja és aki fogyni akar?

És mindez miért rossz? Mert aki így gondolkodik, az biztos, hogy nem fog rendszeresen sportolni, hiszen ha el is kezdi (mert éppen fogyni akar), abba fogja hagyni, ha elérte a célját, és így lehet ördögi körbe kerülni azzal a bizonyos jójó effektussal... Sajnos az emberek nagy része gyorsan akar változásokat látni, ezért nagy hévvel indul neki a sportolásnak is, viszont ahhoz, hogy az elért eredményeket fenntartsuk, továbbra sem szabad feladni azt, amit elkezdtünk. Persze lehet, és kell is a mennyiségen, gyakoriságon változtatni, hogy tartóssá válhasson, de nem szabad feladni...

Ha gondolkozol azon, hogy nyáron nekiállsz sportolni, ne hezitálj tovább, hiszen később örülni fogsz, hogy már ma elkezdted, mert annál előbb láthatod az eredményét. Egyet viszont nem szabad elfelejtenünk: csak a kitartó, kemény munka az, ami igazi, tartós változásokat hozhat az életünkbe! Ha ezt tudatosítjuk magunkban, nem csak 1 hónapra, vagy a nyárra tervezünk, és reális, elérhető célokat tűzűnk ki magunk elé (pl. heti 2-3 edzés), sokkal valószínűbb, hogy kitartunk az elképzelésünk mellett.

Az én legnagyobb problémám, hogy nem rendszeresen járok el futni, amin változtatnom kell, és szeretnék beszámolni időnként az eredményeimről, ami nagy motiváló erő lesz számomra. Ha egy kicsit is elgondolkodtatott ez a cikk arról, hogy elkezdj sportolni, hagyj nekünk egy hozzászólást, és oszd meg velünk, Te mióta tervezgeted a sportolást, vagy mi a véleményed a témáról!

~ Noémi ~