Érdekes tippek életmódváltáshoz
Az év elején 2 olyan típusú bejegyzésünk is volt, ahol én illetve Noémi is leírta, hogy ebben az évben szeretne tudatosan étkezni, rendszeresen sportolni. Tömören: életmódot váltani. Ezzel kapcsolatban hoztam nektek 6 tippet, ami ezzel kapcsolatos és "fontos" tudnivaló.
Számomra az igazi kínok akkor kezdődnek, mikor az étkezési szokásaimat felkell cserélnem, és odakell figyelnem, mikor illetve miket eszem. A sportolás kifejezetten jó érzéssel tölt el (már, amikor sikerült rávennem magam!), utána sokkal jobb a közérzetem és arra tudok gondolni, hogy ,,Igen, ma is megcsináltam!".
Igazából bárki, aki rendszeresen szeretne mozogni szerintem azzal motiválja magát mindennap, hogy ezekkel az 30 perc - 1 órákkal, már közelebb vagyunk a saját célunk eléréséhez! :) Így, mikor a lustaság hatalmába kerít minket, gondoljunk bele, hogy 1 nappal csúszik minden...
Na, lássuk a medvét:
1. Megfelelő táplálkozás
Nagyon fontos, hogy étrendünk tartalmazzon sok zöldséget, gyümölcsöt, gabonapelyhet, fehérjét, tejterméket és sovány húsféléket. Kerüljük az olyan ételeket amelyek túl sok zsírt vagy sót tartalmaznak, és figyeljünk oda, hogy minden szükséges tápanyagot tartalmazzon a napi étrended.
2. Rendszeres mozgás
Ez egy régi, jól bevált módszer az egészséges mindennapokhoz, manapság mégis sokan nem szentelnek elég figyelmet a rendszeres mozgásra, akár otthoni fitneszgépekkel. A kevés idő problémája mindenkit érint, mégis nagyon fontos, hogy heti minimum 3 alkalommal szakítsunk 30 percet aktív mozgásra. Rövid időn belül érzékelni fogja, nem csak a fizikálisan fog fejlődni, de a közérzete is nagyban fog javulni sőt így a stressztől is könnyedén megszabadulhat.
3. Nevetés
Amikor úgy érzed a stressz vagy a gondterheltség túl sok, tartson egy kis szünetet és találj ki valamit amin könnyedén és igazán tudsz nevetni. “A nevetés a legjobb orvosság” – mondják.
A nevetés segít megkönnyebbülni és egy jó nevetés után könnyebben folytatjuk a munkát, és kezeljük a nehézségeket.
4. Pihentető éjszakai alvás
Figyeljünk oda, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alvás meglegyen mindennap, hogy a teste és az elméje is megfelelően tudjon működni. Átlagosan napi 8 óra alvás a megfelelő. Fontos hogy a munka és a szabadidős tevékenységek között is legyen egy kevés idő relacxációra.
5. Egészséges kapcsolatok
Első ránézésre talán nem tűnik fontosnak ez a pont, mégis kritikus fontosságú tud lenni az egészséges kapcsolat a családunkkal, barátainkkal, csökkentve így a stresszt és idegeskedést. (Ez nálam például nagyon fontos nézőpont, hiszen sokszor ingerlékeny szoktam lenni, mikor olyan emberekkel vagyok körülvéve, akikkel konfliktusaim vannak/voltak.)
6. Megfelelő mennyiségű víz
Fontos figyelmet szentelni a megfelelő mennyiségű víz bevitelére minden nap. A megfelelő folyadékbevitel segít a nemkívánatos méreganyagok kiürítését. Felejtsd el a szénsavas italokat és a cukros üdítőket, a napi folyadékbevitelt alapozd vízre vagy 100% -os gyümölcslevekre. Én például, majdnem mindennap másfél liter vizet megiszok, míg egyébként a 2liter javasolt.
A 3.,5. pont talán butaságnak hangzik, de higgyétek el nagyon sok tényező segítheti a céljainkat. Nagyon sok embert, köztük engem is befolyásol a negatív közérzet, a rossz társaság és még az is, ha 1 nap nem sikerült kipihennem magamat. Ezek nem kőbevésett "szabályok", hanem apró tippek, amik számomra és lehet számotokra ugyanolyan fontosak. :)
Winter LookBook
Nem tudom, ki szeret weheartit-on lógni, ugyanis több millió inspiráló képpel találkozunk szembe, amit én már 7 éve nézek. Főként a sminkkeléssel vagy divattal kapcsolatos fotókra szoktam egy hatalmas rózsaszín szivecskét nyomni. Nagyon irigykedni szoktam, mikor tökéletesen beállított fotókat látok, főleg ebben a hideg időszakban találok olyanokat, ahol kinn a mínuszokban a havas táj közepén áll egy lány a kifogástalan stílusos öltözékében.
Belegondoltatok, hogy ez mennyire KAMU?
Szeretem nézegetni ezeket a 'winter lookbook' témájú képeket és természetesen nem csak télen, hanem az összes többi évszakban, de Ti belegondoltatok mennyire fázhat ezeknek a lányoknak a segge? Kiáll, jó esetben lőnek róla 2-3 képet és rohan vissza átöltözni, vagy beugrik a fűtött autóba. Semmi esetre sem szokott így mászkálni senki az utcán, ahol éppen 0 fok alatt van a hőmérséklet. :)
"Mókás", hogy valaki csak a képek kedvéért szerez magának minimum egy kis megfázást/felfázást. Itt nyilván azokra célzok, akik szoknyában ácsorognak, össze nem húzott kabátban, ami alatt egy vékony kötött szintén nem összegombolt pulóver, aminek a leglegmélyén kilátszik az egyszerű fehér top. Kár, hogy nem látunk a "lookbook" mögé, mikor a lányok zsebkendővel az orrukban a radiátornál melegednek. A legtöbb alkalommal ezen képek nézegetése közben 2 dolog jut eszembe; ,,Nekem ezek a cuccok kellenek" - ,,Öregem, te nem fázol?!"
Nem árt hozzátennem, hogy nem tudhatom kinél hány fok van... :) - ezen furcsa filozofálás után hoztam nektek egy-két képet a téli kedvenc képeimből.
Én legtöbbször -10 vagy akár hidegebb hőmérsékleten egyáltalán nem foglalkozom azzal, mi van rajtam a lényeg, hogy meleg és kényelmes legyen. Ennek okán szoktam ilyenkor farmernadrágot húzni, ami alá vagy harisnyát rejtek vagy Rá veszek egy melegítőnadrágot. Természetesen, miután elértem az úticélom, a melegítő lekerül rólam így nem nézek ki úgy, mint egy jól megtermett pingvin, de higgyétek el, ha hideg van akkor én tudok nagyon fázós lenni. Ez a tél pedig évek óta nem volt ilyen hűvös.
Szervezgetés, tervezgetés
A hétfői késő-nagyon-késői bejegyzésemben írtam nektek, hogy költözöm. Mostmár tényleg, nem csak úgy mondom, mint az elmúlt hónapok alatt. Igen csak kellemetlenül éreztem már magam, hogy folyton a munkahelyemen-, barátaimnak arról fecsegek, hogy külföldre költözöm és mindig, minden egyes nappal változott a pontos dátum. Ebben nem mi voltunk a hibásak, pusztán azért történt szeptember helyett, majdnem 4 hónap csúszás, mert a jogsi nagyon lassan készült el. Bár még mindig, csak a vőlegényemnek van jogosítványa (nekem nem volt pénzem rá...), így majd ha az ottani élet bejön kénytelen leszek én is megcsináltatni, ámbár ez nagyon a jövő zenéje.
Bevallom nem merek még előre tervezni, mert nagyon aggodalmas típus vagyok. Barátom már azt látja, hogyan költi az egyelőre nem létező pénzünket, én addig a tökrebevagyokparázva státuszban vagyok. Az elmúlt 3 és fél év alatt, amit "kitűztünk célul" valahogy sosem valósult meg, hiszen ha pontosan abban a mederben folyna az életünk, amiben szerettünk volna, akkor valószínűleg továbbra sem lennék menyasszony illetve már rég összeköltöztünk volna. De teljesen váratlanul jött minden, a tavaly március és a kiköltözés elhatározása.
Én annak ellenére, hogy szeretek megtervezni dolgokat "álmodozni", hogy milyen lenne ha, most nagyon negatív és ellenszenves vagyok, mert rettentően tele van a nadrágom. Nem akarok hallani semmiről, már a német rádiótól is ingerlékeny leszek.
Az első hónapok igazán kemények lesznek, ettől félek a leginkább. Mennyire leszek problémamegoldó egy idegen országban? Hogyan alakul az együttélés a barátom "német"családjával? -> főként ez a kérdés azért foglalkoztat, mert a jövendőbeli anyósomat egy kiskanál vízben tudnám...... na, szóval igen. És bár eddig semmi negatívat nem tapasztaltam a kemény 3-4 találkozás alatt, no meg a vendégszeretetük is hibátlan volt, az elején azt hittem az anyósom is az. A problémák 1-2 hónap után kezdődtek.
De nem akarok így indítani, hogy már is a rossz irányba haladok. 2017-re a pozitívabb énemet szeretném előhívni, ami 21 éve bújkál. A költözés után nem sokkal pedig elkezdődik a diétám, és az aktív testmozgás is, hiszen ezeket is célul tűztem ki magamnak, így talán egy teljesen új országban ezek válnak természetessé, hogy odafigyelek magamra. Furcsa, mert ezt viszont várom. Várom, hogy végre újra összeszedjem a lelkierőmet és leadjak pár kilót, rám fér plusz, már az esküvőmre gondolva ez elég jó motiváció. Tudom sokan azt gondoljátok most, hogy csak úgy ezt mondom és nem fog változni semmi... őszintén remélem, hogy nem kell majd az orrom alá dörgölni; "Mi sejtettük, Flo..." :P
Továbbá, mivel szép környéken fogunk élni, ezért mindenképpen szeretnék Nektek, de elsősorban persze a családomnak is fotózni. A tavalyi pár napos kiruccanások alkalmával is volt időm fényképezni, de azok nem érték el azt a hatást, amit akartam. Telefonnal készítettem őket és mivel az elején is csak az lesz, próbálok majd azzal alkotni valami szépet. Tervben van egy jobb fényképező beszerzése is, hiszen szerintem az első 1 évet szabadidőnkben kirándulásokkal fogjuk eltölteni, úgyhogy lesz mit fényképezni. Remélem egy-egy élménybeszámolóval nem foglag kikergetni titeket a világból. :)
Btw. Nem szeretném rendszeressé tenni, hogy 1 hetet újra kihagyjak a blogolásból, viszont mivel a jövőhét tényleg drasztikusan más lesz szeretném, ha elnéznétek, hogyha nem jelentkezek egy darabig. Persze, ha bekövetkezik. Az első napok furcsák lesznek nekem, hiszen nem szabad a kocka énemet előkapnom és nem foglalkozva senkivel és semmivel neki állnék blogolni... túlságosan nem vetne jó fényt rám, illetve nem is szeretnék az első napokban ezzel foglalkozni. Így a jövő7-re igyekszek még ebben a pár napban gyártani valamit, hogy azért ne legyen annyira feltűnő a kiesés, és majd utána próbálok szép fotókkal jelentkezni, hol is kezdem a 2017-es évet!
Én itt vagyok! De ők már nem...
Őszinte leszek az elmúlt hetekben az időm nagy részét egyszerűen a Jennifer-L "fejlődésére" szántam, amit sajnálok, mert bizony kissé háttérbe szorult az oldal. Ezt tetézte pluszban az is, hogy cikk ötletem sem volt, így az "alkotói válság" (tudom viccesen hangzik!) is hatalmába kerített. Azonban most már én is itt vagyok, méghozzá kivételesen egy személyes hangvételű poszttal.
Alig maradt 1 hét a költözésig. Alig maradt 1 hét arra, hogy időd szakítsak azokra az emberekre, akiknek teljesen mindegy hánykor hívtam őket megkérdezték, mi a baj, mi újság. A családomat is ide sorolhatnám, de mivel otthon lakom őket van szerencsém látni.
Ezért is inkább a "barátaimra" térnék ki első sorban..
Ijesztő azt látni, hogy macskakaparás lett a barát szó előtt-után, hiszen én magam sem tudom, kik a barátaim... és ez nem vicc!
Vesztettem el barátokat számtalan módon..kiskoromban úgy, hogy egyik napról a másikra a kedvenc játszópajtásom többé nem keresett, nem ült mellém a suliban és másoktól tudtam meg, hogy "Flóra, neki már más a legjobb barátja!" - 9-10 évesen pedig ezt a mondatot hallani borzalmas, bármennyire is viccesen hangzik.
Voltam kiközösítve, voltam harmadik Legjobb Barát, de minden egyes alkalommal ezeket az embereket később ellöktem magamtól vagy egyszerűen a nyolcadik osztály után többé soha nem láttuk a másikat. Nos...és mivel utáltam az általános iskolám, ezért kifejezetten örültem neki, hogy többé be se kellett oda tennem a lábamat és xy emberrel találkoznom.
Ettől kissé elszakadva, a gimis időszakomban is volt minimum 2 ember, akikkel időszakonként tökéletesen elvoltam. Egy különösen fontossá vált, akinek tavaly a tanúja is voltam az esküvőjén... de természetesen hátba rúgott, mikor a polgári esküvőről nem szólt (ne kérdezzétek, miért volt a templomi előbb..) és így igazán nem is voltam a tanúja, csak nagyon képletesen. Persze próbàlt meggyőzni, hogy a "templomi fontosabb volt", de nekem ne akarjon magyarázatot adni.
Mindennek ellenére tartom vele a kapcsolatot, de nagyon ritkán...
Amikor pedig kiderült, hogy kiköltözünk a "barátaim" közül ki akar elköszönni? 2 ember! Persze mások is írják, hogy de jó lenne, nem ettem meszet tudom, hogy ezt csak azért írják, hogy azt gondoljam foglalkoznak velem... ez a 2 ember is 2 ember, de ha azt vesszük azt gondoltam többen lesznek! Mindenestre nem szabadna bánkódni, hiszen erre így derült fény, hogy ki is az, aki igazán foglalkozik velem. Mert az természetesen fontos, hogy 2348. alkalommal végighallgatom sokak siránkozásait, de amikor bejelentem, hogy elköltözöm az orszàgból hoppá, ezek az emberek hamar felszívódnak. Nem is tudom, hány ember mondta, hogy "majd írok, mikor fussunk össze..." 🙂
És ez nagyon picsogósnak hangzik, meg hogy azt akarom, hogy középpontban legyek, de erről szó sincs.
Vegyük úgy, hogy azt gondolod sokan melletted állnak, aztán történik valami, elmúlik 1-2 hónap és te hiába keresed azokat az embereket, ők sose fognak téged ugyanazzal a szándékkal... egyszóval fosnak a fejedre! Ugye, így már világos?
Természetesen mikor eljegyeztek jött a számtalan gratuláció és a "ugye meghívsz, ugye lehetek a tanud?!" satöbbi kis figyelemfelkeltő kérdés, amire mind mosolyogtam egy jót, lehajtottam a fejem és próbáltam úgy tenni, mintha baromira egyetértenénk. Öregem, nem.. egyàltalán nem! Mikor valami érdekes vagy negatív történik az életemben ezek az emberek egyből elő kerülnek, azzal a szöveggel;
,,uuu de rossz neked, megkérdezem már miért amúgy nem érdekel, sőt ki is röhöglek."
Ilyen emberekkel volt tele az életem. Aztán a 200. "majd kereslek" kijelentés után vártam, vártam és az történt, amit gondoltam.. Semmi! Hiszen, miért is keresne? Sok barátomnak munkát kerestem, segítettem, de a viszonzás elmaradt. Elegem lett a nem létező barátaimból.
Bármennyire ijesztően hangzik az idegen ország gondolata, ebből fogom megtudni, hogy ekkora távolságból, kit/kiket fogok érdekelni! Muszáj különbséget tennem, mert Még Mindig vannak olyan emberek, akiket fontosnak érzek, de ők valószínűleg nem ugyanolyan szándékkal szoktak felkeresni. Pár hét és úgy is kiderül...
Ne haragudjatok, hogy 1 hét kihagyás után éppen egy ilyen blogbejegyzéssel érkezem, de mint tudjuk ez a blog már csak ilyen. :) Mellesleg hetek óta érlelődött már ez bennem, valahova pedig muszáj volt kiengednem magamból..
Tényleg rettentően sajnálom, hogy a maréknyi időmet is az apró 4 éves bébimre (JenniferL) szántam, de mostmár itt vagyok!
Helyzetjelentés | Palacsinta recept | Évrendező
Szép napot mindenkinek!
Tudom, tudom, eléggé eltűntem mostanában, de az utóbbi hétben háttérbe szorult a blogolás egyéb teendők miatt, viszont most újra itt vagyok és egy különleges bejegyzést hoztam, amiben annyi mindenről szeretnék beszélni, hogy nem is tudom, hol kezdjem... 
Zajlik a vizsgaidőszak, tételek, tételek hátán, de már közel van a vége, látni a fényt az alagút végén. Nemrég olvashattatok egy » posztot « arról, hogy mik az én tippjeim ennek az időszaknak az átvészelésére, illetve egy » másikat « az újévi terveimről. Közös a kettőben, hogy mindegyikben szerepelt a sport, és nem akarok úgy tűnni, mint aki csak a levegőbe beszél, ezért ezentúl Instagramon megörökítve találjátok meg, hogy mikor, mennyit futok. Egyelőre még elég keveset, vissza kell rázódnom, nem akarom, hogy az izomláz, vagy bármi sérülés szünetre kényszerítsen, úgyhogy még csak az egy körömet futom, ami 2,5 km, nem sok, de mégis több, mint a semmi, hiszen tudjuk, hogy "Egy rövid futás jobb, mintha nem futottál volna." Ennek a posztnak a megírásával pedig tudom, hogy még inkább motiválva leszek, mert már leírtam, feketén-fehéren itt van, hogy igenis futni fogok. A legnagyobb kihívás nem is maga a mozgás, hanem az, hogy rávegyem magam ebben a szutyok időben, hogy felöltözzek 86 réteggel és kidugjam az orrom a jó meleg lakásból, de megcsinálom, mert van egy célom, amit egyelőre nem szeretnék elmondani, de talán pár hónap múlva, ha kitartok, Veletek is megosztom.
Amire már biztos kíváncsiak vagytok, az a fenti képen látható zöld édesség. Talán nem tűnik a legínycsiklandozóbbnak, de megígérhetem, hogy nem fogjátok megbánni, ha kipróbáljátok. A zöld színét a spenót adja, ami kalóriaszegény, rostban gazdag növény és vastartalma miatt is nagyon egészséges. Ahogy szintén még az újévi terveimről szóló bejegyzésben írtam, igyekszem új recepteket kipróbálni, és ez is egyike volt ezeknek az újdonságoknak, ha megjött a kedvetek a kipróbálásához, itt van hozzá a recept:
Hozzávalók:
-
zabpehelyliszt
-
spenót
-
sütőpor
-
édesítő
-
víz
-
tojás
Elkészítés:
A összes hozzávalót keverjük össze és turmixgéppel pürésítsük. A sűrűségét a víz mennyiségével szabályozhatjuk. Ha sűrűbbre csináljuk, könnyebben formázható lesz a tészta. Kevés olajon, kis adagokban süssük ki, és tegyük egymásra a palacsintáinkat. Kedvünk szerint díszítsük! Jó étvágyat!
Végül pedig egy kicsit más téma. Nemrég fedeztem fel ismerősök által egy szuper évzáró & évkezdő füzetkét, amit Évrendezőnek hívnak. Segít átgondolni az elmúlt évet, hogy nyugodtan lezárhassuk, és az új évi céljaink kitűzésében is segítséget nyújt. Arra ösztönöz minket, hogy ne elvárásaink legyenek az új évvel kapcsolatban, hanem azokat elengedve pozitívan álljunk egy új kezdethez. Bár már január fele eltelt, szerintem most sem késő kitölteni, néhány órát vesz igénybe. Nem muszáj kinyomtatni, letölthető digitálisan kitölthető változat is a www.yearcompass.com oldalon.
Még a régi blogomon minden bejegyzés alatt volt egy kis jegyzet arról, hogy állok ma, és szeretném ezt újra alkalmazni, mert próbálok néhány felkúszott kilótól megszabadulni. Itt láthatjátok majd a jelenlegi kedvenc számaimat, és az adott naphoz illő legjobb idézetet is.
Testsúly: 53 kg
Cél: -3 kg
Hangulat: 10/7
Zene: Ed Sheeran - Shape of You
Motiváció: ,,Egy rövid futás jobb, mintha nem futottál volna."
~ Noémi ~
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
